Kevés mókásabb dolog van annál, amikor egy szőke nő komolyan koncentrálva - nehogy idő előtt lelője a poént - szőke nős viccet mesél. Talán csak az jobb, ha egy Labrador Labradoros viccet mesél. Kérem szépen, tessék hátradőlni, most ez következik. Nem kenyerem a plagizálás, de ezt meg kell osszam Veletek jelenlegi és leendő Labradorosok, kutyarajongók. Egy pasas Montana vadregényes erdeiben autókázva egy öreg, roskadozó viskó kapuján fityegő táblára lesz figyelmes: beszélő kutya eladó. Becsenget, a tulajdonos a hátsó kertbe irányítja a kutyához. A pasas hátramegy, meglátja a gyönyörű, barátságos tekintet? Labradort. - Te komolyan tudsz beszélni? kérdi. - Aha. válaszol a labi. Miután a pasas magához tér a döbbenettől, párbeszédbe elegyedik a kutyával. - Szóval, mi a sztorid? - Lássuk csak, egész fiatalon jöttem rá, hogy tudok beszélni. Segíteni akartam a kormánynak, ezért elmondtam a CIA-nak. Rövid idő múltán már országról országra hurcoltak, kémekkel és államelnökökkel ültem egy szobában, senkinek nem jutott volna eszébe, hogy egy kutya hallgatózik. Szolgálati időm nyolc éve alatt egyike voltam a legértékesebb kémjeiknek. De az ide-oda utazgatás totál kifárasztott, ráadásul beláttam, hogy én se leszek már fiatalabb, végül úgy döntöttem, hogy visszaveszek a tempóból. Felvettek a reptéri biztonságiakhoz titkosügynöknek, gyanús személyek körül szaglásztam és hallgatóztam. Lelepleztem számos balhét és egy csokorra való kitüntetést zsebeltem be. Megházasodtam, született egy halom kölyköm, és most nyugdíjasként tengetem napjaimat. A pasast teljesen lenyűgözik a hallottak. Visszamegy a házba, kérdezi a tulajdonost, hogy mennyit kér a kutyáért. - Tíz dollárt. hangzik a válasz. - Tíz dollárt?! De hisz ez a kutya bámulatos! Mi a fenéért adja ilyen olcsón? - Mert ez egy hazug disznó. Egy büdös szó sem igaz abból, amit mondott.