Go green gringos!
2009-10-31
Szabad fordításban: Ki a zöldbe városi puhányok!
Hányatott sorsú városi kutyák, valószínűleg halvány fogalmatok sincsen arról, amiről most beszélni fogok, de többek között ezért is ragadtam tollat, oppárdon klaviatúrát, hogy felnyissam a szemeteket a világ dolgaira. Szóval, mi itt kint vidéken (ötszáz méterre a Budapest vége táblától, igaz, de mégiscsak vidéken) együtt élünk és lélegzünk a természettel. Tavasszal látjuk rügyezni a fákat, nyáron az erdők hűvösébe menekülünk a tikkasztó hőség elől, télen pedig vakító tiszta hómezőkben (igen barátaim, vidéken ilyen is van) kergetőzünk és birkózunk. Na, nem fájdítom tovább a szíveteket, de azért melegen ajánlom, hogy gondolkozzatok el az előbbieken és harcoljatok egy élhetőbb környezetért.
Hogy végre a tárgyra térjek. Szóval, itt a november, közeleg a bernáthegyi szezon, egyre csípősebbek a reggelek, a kétlábúak rendszeresen ellenőrzik a füleimet és a testem h?mérsékletét, hogy nem fagytam-e még meg. Itt nyugtatnék meg mindenkit, nem fázom, minden rendben. Tökéletesen h?szigetelt kis kunyhóm van, továbbá megvan a magamhoz való eszem, hogy a pokrócaimmal jól beburkolózzak, ha fáznék. De már megint elkanyarodtam eredeti mondanivalómtól. Szóval, kint a templomföldeken ilyenkor ?sz végén a kétlábú egyedek sokat szorgoskodnak, aratás, szántás boronálás, és hasonló munkálatok folynak állandóan, és bizony ez nekünk is érdekes meglepetéseket tartogat. A szúrós tarló hirtelen gyönyör?, mély barázdákkal tarkított, friss, finom földszagú birkózómatraccá változik át. Ezt egyébként egy ilyen nagy, hangos géppel csinálják, aminek a végén egy csomó kapa, - mint egy óriás sasmadár karmai - pörög és forgatja a földet. Mondanom sem kell, hogy ilyenkor ide egyszerűen be kell menni, mert jó. A kétlábúak nem nagyon engedik, mert az ? felfogásuk szerint ez már rosszalkodás, másrészt pedig, mert egy ilyen birkózás után tisztára úgy nézünk ki, mint a varacskos disznók. Normál… Na de, - és most tegyétek a kezeteket a szívetekre, - ?szintén, soha nem volt olyan érzésetek, hogy beleszaladnátok, beleugranátok, és jól meghemperegnétek ebben a jó illatú puha földben? Na ugye, tudtam én! Nincs több kérdésem…