Sápadtarcú Labrador barátaim, Dr. Luna és Balu kapitány örömmel újságolják nekem a minap, hogy kedves családjuk egy újabb taggal bővült, érkezett ugyanis hozzájuk egy hóember névre hallgató egyed. Mindjárt át is invitáltak engem magukhoz, hogy illendően köszönthessem a jövevényt. Hallomásból már tudtam, hogy nem valami aktív a figura, Luna azt mondja, mióta a hóember megérkezett, nem mozdul a helyéről. Felettébb gyanús. Jobb az ilyet saját szemügyre venni, gondoltam, mikor a helyszínre érkeztem. Megjegyzem, megérzésem nem csalt, az eset nem mindennapi. Rá kellett döbbentenem barátaimat, hogy a jövevény sok minden lehet, de ember tutira nem. Néhány egyszerű kérdést tettem fel Balunak és Lunának, melyek megválaszolása után számukra is nyilvánvaló volt, hogy ez átverés. Nézzük ugye sorjában. 1. Van-e lába a hóembernek? Nincsen. Az embernek jellemzően kettő lába van. Első jel, hogy a lény nem ember. 2. Van-e ruhája? A hóemberen nincs ruha, és kint ácsorog a kertben. Az emberek meztelenül leginkább csak a házon belül tartózkodnak. Ettől persze még nem zárhatjuk ki, hogy egyedünk ember ugyan, csak flúgos. Ugyanerre engednek következtetni azon a tények is, hogy a fején vödröt hord sapka helyett, illetve az orrába répát dug, ahelyett, hogy megenné. 3. Ad-e kaját Balunak és Lunának? A válasz ismételten negatív. Márpedig az ember dolga az, hogy etesse a kutyát, egyedünk tehát nem lehet ember. A fenti premisszákat alapul véve, majd induktív és dedukciós módszereket alkalmazva arra a konklúzióra jutottam, hogy a hóember nem ember. Na de akkor kicsoda is valójában a hóember névre hallgató tag? Ilyen komplikált esetekben érdemes absztrakció útján eljutni a megoldáshoz. Tekintsünk el a hóember megtévesztő nevétől, valamint antropomorf (emberi jelleggel felruházott) kinézetétől, mely a kitüremkedő sörhas és a rajta pihenő puffadt tökfej együttese által körvonalazott. Ha ezektől ugyanis elvonatkoztatunk, nem marad más, mint néhány gigantikus méretű hólabda. A labdák pedig a kutya játékai. Összességében tehát arra a végkövetkeztetésre jutottam, hogy a hóember ajándék Lunának és Balunak. Valószínűleg még karácsonykor kellett volna megkapniuk, csak annyira eldugta a család, hogy mostanra sikerült megtalálniuk. A csomagolást és dekorációt (vödör, répa, seprű) nyugodtan szét lehet tépni, a labdákkal pedig lehet játszani, rongyosra tépdelni őket. Na asztalra vissza minden kutyának!